Nincs engedélyezve a javascript.
Működik a "gyilkos honlap..."
Működik a "gyilkos honlap..."
A csepeli sátán végzete
november 4.

Ültem a konyhánkban, arcomat kezembe temetem. Egy felvételt hallgattam, egy diktafon által rögzített beszélgetést. Majd egy gyilkosságot. Meghallgattam egyszer. Kétszer. Tízszer. Ötvenszer.Hallgattam és egyszerűen nem hittem el, amit hallok.

Évekig dolgoztam az ügyön. A csepeli iskolai kettősgyilkosság ügyén. Volt, amikor annyira elől jártam, hogy még a bíróságra is be akartak idézni, tanúnak.Megismertem az ügy összes szereplőjét. Beszéltem az áldozatok hozzátartozóival,kérdéseket tettem fel a gyilkosoknak. Minden kétséget kizáróan a magyar kriminalisztika történetének egyik legelképesztőbb fejezete a Csepel-dosszié. Az ügy amikor egy bekapcsolt diktafon rögzíti a gyilkosságot, s buktatja le az elkövetőket. Aztán egyszer csak a magnó szövegét, majd magát a hanganyagot is befújta hozzám a szél...

Hogy történt?

Hogy történt?

A tények röviden: 2009 január 7-én lövések dördültek egy csepeli iskolában. A rendőrök két áldozatot találtak és egy vérző kezű "hős biztonsági őrt", aki szembeszállt a csuklyás támadóval. Aztán elkezdték a helyszínelést. Túl sok volt a nyom. Túl sok az ellentmondás. Majd a fiatalabb áldozat zsebében megtaláltak egy bekapcsolva hagyott diktafont. Nem maradtak kérdések.

Mi történt? Az iskola gazdasági igazgatóját, Deme Gábort sikkasztáson kapták. Nem akart lebukni. Polgármester, majd miniszterelnök akart lenni. El akarta tüntetni a nyomokat. És a tanúkat is...

Találkozóra hívta az őt leleplező Takács József intézményvezetőt, akit egy fiatal tanár, Papp László is elkísért. Deme a volt biztonsági őrrel, Kun Tamással érkezett, akinél csőre töltött fegyver volt. 12 percig játszották a színházat. A beszélgetés során kábelek visszaadása, telefonszám csere és közös teázás is felmerült. Aztán jöttek a lövések... Előbb az intézményvezetővel végzett a portás, aztán 40 másodpercig parancsolgatott a tanárnak, akit megnyugtatott, hogy nem öli meg. Pár másodperc múlva mégis tüzelt. Többször is. Kun Tamás a hidegvérű gyilkosságok után véletlenül magát is meglőtte. Annyi ereje azért még maradt, hogy berúgja a számítógépterem ajtaját, ahonnan Deme elvitte a biztonsági kamerák képét rögzítő szervereket, vagyis a bizonyítékokat. Elvitte és eldugta. Ma sem tudjuk, hogy hova...


A diktafon felvétele alapján a biztonsági őrt a kórházban őrizetbe vették. Deme Gábor a csepeli TESCO-ba ment vizet inni... Oda mentek érte a rendőrök.

Életfogytiglani fegyház

Évekig kutattam az ügy részleteit, követtem a fejleményeket. Volt, amikor maga a rendőrség hívott, hogy hol tartok. Máskor én érdeklődtem náluk. Előfordult, hogy a következő riportalanyom pontosan tudta, hogy mit mondott az előző, alig fél órával korábban. Aztán egyszer csak a tárgyalóteremben elhangzott a meglepő mondta: "Tanúként kívánom beidézni Vujity Tvrtko újságírót..."

A ma is elérhető gyilkos honlap...
Deme Gábor honlapjának fóruma ma is elérhető...

A ma is elérhető gyilkos honlap...

A per sok évig tartott. Deme mindvégig kitartott ártatlansága mellet, szerinte csak "rosszkor volt, rossz helyen". A bíróság nem hitt neki. Életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott. A fegyver ravaszát meghúzó biztonsági őr is. Ő sosem szabadulhat. Az elmúlt években börtöninterjút készítettem Deme Gáborral és megszólalt Kun Tamás is. Takács József özvegye azt mondta nekem, hogy ő már nem él csak van. Az áldozat lánya Takács Mónika találkozna a gyilkosokkal, hogy megkérdezze, MIÉRT?!


Az egész ügynek van egy egészen bizarr, egyben rendkívül sokatmondó szelete. Ahogy írtam, Deme Gábor polgármester, majd miniszterelnök akart lenni. Közéleti tevékenysége miatt létrehozott egy honlapot, azon belül pedig egy "vélemények, észrevételek"-rovatot. Beköszöntőjében azt írta:


"Várom személyemmel, a munkámmal kapcsolatos véleményét, észrevételét!"


A fórum indítása után biztatják Demét és gratulálnak neki. Aztán megtörténik a gyilkosság és a nem várt fordulat. Deme börtönbe kerül, később életfogytiglant kap, a fórumot pedig nincs aki lekapcsolja. Az ma is él, és igazi "gyilkos honlap" lett, csak éppen egészen más értelemben, mint azt létrehozója gondolta egykor! Az "undorító gyilkos"-tól az évenkénti megemlékezésik sok minden megtalálható az elérhető oldalon, amelynek rengeteg hozzászólását elolvasva különös kép rajzolódik ki, egy ambiciózus de arrogáns, nyelveket beszélő hatalommániás emberről. Különös a kommenteket olvasni, tényleg nem hagyományos, hogy az oldal névadója és létrehozója életfogytiglani fegyházbüntetését tölti, miközben fóruma elvileg most is fogadhatja a bejegyzéseket. És nem tud tiltakozni. A saját fórumán gyalázzák és ő eszköztelen. Ahogy egykor fegyvertelen áldozatai voltak a gyilkos párossal szemben.

TITKOK...
Túl minden határon. Az új könyv.
Megnézem

TITKOK...

A csepeli gyilkosság története még ma is tele van titkokkal. Hiába a két életfogytiglani ítélet, még nem érkezett válasz minden miértre...

Különös a helyzetem. Éppen a születésnapomat ünnepeltük egy hangulatos étteremben a velem egyszerre született feleségemmel, amikor a szomszéd asztalhoz is kihoztak egy tortát. Kölcsönösen biccentettünk egymás felé az ünnepelttel, egy idősebb úrral, hogy aztán be is mutatkozzunk egymásnak. Miután koccintottunk és családjaink is megismerkedtek, mindenki visszaült a saját asztalához. Legközelebb a tévében láttam viszont az idős urat. Ő volt a csepeli vérengzés idősebb áldozata, az intézményvezető...

Takács József özvegye és árvája engedélyt adott arra, hogy könyvemben nyilvánosságra hozzam a diktafon teljes szövegét. Marika és Mónika szerint ebből a négyoldalú kísérteties beszélgetésből tökéletesen látszik, hogy milyen emberek a gyilkosok. És tökéletesen tudható, érezhető, hogy mi történt abban az aprócska iskolai szobában, ahová 2009 januárjának egy estélyén beköszönt a sátán...


Életem egyik legfontosabb oknyomozása a "Csepel-dosszié". Különös képet fest hatalomvágyról, gátlástalanságról, hidegvérről. Különös képet arról, hogy egyesek szerint milyen a "tökéletes gyilkosság", illetve hogyan lehet egy diktafon az elképesztő banánhéj. Azért írtam meg a csepeli fejezetet, mert meg kellett írnom. Ha elolvasod, másképp látod majd a világot...


(A "Túl minden határon" könyvről többet is megtudhat, ha a borítóra kattint. A kötetet ezen az oldalon extra kedvezménnyel rendelheti meg, és 24 órán belül meg is kaphatja azt.)

Hozzászólások

november 10. 16:32
Igen, mostmár át lett javítva januárra :-) A cikk megjelenésekor még február volt megjelölve a tragédia hónapjaként.
november 9. 21:30

Hogy történt?

A tények röviden: 2009 január 7-én lövések dördültek egy csepeli iskolában.
november 4. 17:28
Természetesen nem befolyásolja a történtek szörnyűségét az események pontos dátuma, én mégis ezzek kapcsolatban szeretném kérdésem föltenni. A könyben január 7.-ét ismerhetjük meg, mint a tragédia napja, fenntebbi cikkedben február 7.-e van megjelölve a gyászos nap dátumának. Végül is, melyik volt a tényleges dátum? Válaszod előre is köszönöm! Orsolya