Nincs engedélyezve a javascript.
Trianon - a könyv titka
Trianon - a könyv titka
"Átkozott a kéz, mely ezt a békét aláírja!"
október 13.

25 perc. Ennyi adatott nekem, s bizony ez nagyon kevés volt. Mégis, hálás voltam a sorsnak, hogy legalább ennyi időben megmutathattam 10 hónap megfeszített kutatásának eredményeit. Magát a trianoni békediktátum egyetlen eredeti példányát, s néhány dolgot, ami benne van. Bevallom őszintén, fogalmam sem volt arról, hogy milyen is a "trianoni béke" a maga fizikai valójában. Pár összefűzött oldal? Egy iratcsomó? Egy hosszú pergamenpapír? Kerestem, kutattam, ám egy archív "csehszlovák" filmfelvételen kívül nem sok mindent találtam. Ezért eredtem a nyomába a végtelenül igazságtalan dokumentumnak, a történelmi Magyarország tönkretevőjének.

Nyílik a páncélajtó
A "trianoni békeszerződés" egyetlen eredeti példányával

Nyílik a páncélajtó

A legnagyobb problémát az jelentette, hogy először maguk francia hatóságok sem nagyon tudták, hogy mit keresnek, aztán egyszerűen rossz helyre irányítottak. Fogalmuk sem volt, miért is fontos ez az egész nekem. Látni az írást, amelyről tanultunk, amelyről tudunk, mégsem láttuk korábban, térképmellékletét pedig valószínűleg 1920. június 4-e óta nem hajtogatták ki. Amikor hosszú kutatómunka után ráleltem, kiderült, hogy egy könyvről van szó. Aztán jött a feketeleves. Kiderült, hogy több, mint 100.000 forintot kell fizetnem azért, hogy láthassam "a könyvet". Furcsa volt egy budaörsi bankfiókban ott állni egy villanyszámlát befizető idős néni mögött, hogy aztán feladjak a francia hatóságoknak egy csomó pénzt, majd a megjegyzés rovatba beleírjam: "a trianoni békeszerződés könyve - betekintési illeték".


Ugrom az időben. Courneuveban egy börtönszerűen őrzött épülethez értem. Nyíltak a zsilipajtók. Megmotoztak, detektorral vizsgáltak át, majd odakísértek egy páncélajtóhoz, amely mögé hat ember léphet be. Onnan hozták ki a könyvet, amiért jöttem.


A legendák nyomában...

A legendák nyomában...

Előttem fehér kesztyűs alkalmazott, mögöttem biztonsági őrök. Egy szobába kísértek. Kicsomagolták a könyvet. Nem érhettem hozzá. Csak nézhettem. Négy órán át, ennyire volt elég a százezer forint. Döbbenetes volt látni az 524 oldalas könyvet, melynek legutolsó aláírói a magyar küldöttek voltak: Drasche Lázár Alfréd és Benárd Ágoston. Kérésemre kihajtották a térképmellékletet. Az utódországokban még nem voltak meg az odacsatolt települések nevei. Nagyvárad még Nagyvárad volt és nem Oradea, nem létezett Subotica, csak Szabadka, Hurbanovót sem jelölte a térkép, a felvidéki város még Ógyalla néven szerepelt rajta.

Sopron viszont egy kelet-ausztriai kisváros volt, Ödenburg néven, legalább is a sosem volt Magyarország térképén. Velőtrázó volt mindezt látnom. Amikor lassan felocsúdtam, elkezdtem keresni a legendákat, azokat a dolgokat, amelyekről a legtöbbször hallottam Trianon kapcsán.

IGAZ-E, HOGY:

- A trianoni szerződés 100 év múlva érvényét veszti és minden terület visszajár...

- A francia küldöttek annyira részegek voltak, hogy fordítva, fejjel lefelé írták alá a dokumentumot...

- Sátoraljaújhelyt azért vágták ketté, mert a Ronyva patakot "nemzetközi hajózható folyónak" minősíttették a csehszlovákok...

- Van egy titkos záradéka a szerződésnek, ami a lejáratról, külön jogokról és kötelezettségekről szól...

A könyvön kívül már kutattam azokat a legendákat is, melyek szerint:

- George Clemenceau francia miniszterelnöknek magyar menye volt, akit annyira utált, hogy megbüntette a magyarokat...

- A románok prostituáltakkal kényeztettették a határmegállapító bizottság tagjait a kedvezőbb határkijelölés érdekében...


Aztán jött a Magyarországon szinte alig ismert, a többség számára pedig teljesen ismeretlen rész:

A könyvben a "területi rendelkezések" fejezethez lapoztattam. A 99-es cikkely egy különleges területről mesélt: kínai gyarmatunkról...

"A mi kis Khinánk"
Ennyi maradt a "mi kis Khinánkból"

"A mi kis Khinánk"

Magyarországnak - először az Osztrák-Magyar Monarchiával közösen, majd papíron egyedül is - volt egy saját kínai gyarmata Kínában, Tiencsin városában, 1901-től. Ezt a területet hivatalosan Trianon vette el tőlünk.

- Budapesten 100 éves újságokat néztem át,

- Bécsben kinyitottam az egykori településünk emlékeit tartalmazó dobozokat: megannyi levelet, térképeket, pecséteket, törvénykönyvet találtam. Sőt, az ottani magyar anyakönyvvezető nemzetiszínű szalagját is megleltem.

- Párizsban ellenőriztem a rendeleteket.

AZTÁN...

Az új könyv. Kattints!
Megnézem

...AZTÁN elutaztam Kínába, ahol egy korabeli térkép segítségével bejártam hajdani utcáinkat, tereinket. Bementem egykori épületeinkbe, így a volt főkonzulátusra is, ahol még a régi telefonkészülék és a magyar írógép is a helyén volt...

Megnéztem az egy évszázaddal ezelőtt ott lakók emlékeit, és még a helyi ebrendeletet is elolvastam. Majd bementem a tiszti kaszinóba...

Amikor a filmemet készítettem, tudtam, hogy 25 perc kevés lesz. Kevés, hiszen a trianoni tragédiáról több hétig lehetne beszélni, nemhogy fél óráig. Ám annak idején tudtam azt is, hogy lesz új könyvem, így a "Túl minden határon" egyik vezető fejezetében soha nem látott dokumentumokat és titkokat mutatok be. Ha már ennyi évtized után első magyarként megnézhettem a trianoni diktátum egyetlen eredeti példányát, ezt kötelességemnek is éreztem. Ebből a kötetből most semmi nem maradt ki, mindent elmesélek és bemutatok, amit el akarok mesélni és be akarok mutatni. Lesznek nagy meglepetések. Trianon - és ami mögötte van. Hiszem, hogy ezt minden magyar embernek el kell olvasnia!


(A "Túl minden határon" könyvről többet is megtudhat, ha a borítóra kattint. A kötetet ezen az oldalon mai napon még extra kedvezménnyel rendelheti meg, és a bolti megjelenés előtt kézhez is kapja azt.)